a nyár margójára

 ahalyt kamaszkoromban nagyon szerettem egy játékot... mint a játék kitalálója, büszke is voltam találmányomra (bár nem kétlem, hogy sokaknak megfordulhat a fejében hasonló, végülis egy egyszerű mókáról van szó...)... fontos játék volt nekem és elég sok időt töltöttem ennek űzésével... kiválasztottam egy, a lakóhelyemhez közeli várost, vonatra ültem, odautaztam... az állomáson felültem az első, arra jövő buszra és a végmegállóig meg sem álltam... aztán egy szabály vezetett vissza a kiindulópontig (amit azért ajánlatos volt estig beteljesíteni, hisz még csak kamasz voltam): megfordulni csak zsákutcában volt szabad és tilos volt a kérdezősködés... persze semmilyen más közlekedési eszközt nem használtam, gyalog kellett visszaérkezni... sok várost fedeztem fel így és most is vallom, hogy így elég mélyen, alaposan meg lehet ismerni egy-egy települést...

 no, ezen a nyáron, a gyerekekkel végigjártunk néhány olyan helyet, amit ahalyt fedeztem fel... nem is tudom miért, de az idén valahogy fontos volt nekem, hogy megmutassam egy-egy város apró kincseit, értékeit az utódoknak... úgyhogy sok új helyen nem jártunk, viszont annál több régi hely szépségére, varázslatosságára csodálkozhattam ismét rá...

 persze a nyár a tengerrel kezdődött... a tenger egy új arcát mutatta az idén nekünk, a szeleset, a hűvöset, ami ellen csak addig zúgolódtunk, amíg fel nem fedeztük, hogy mennyire csodálatos és ránkszabott így...

a víz, mely Áron szerint hullámLik, de volt villám is, ami Áron szerint villámZik

persze azért fürdésre és homokozásra is volt idő(járás)... és én is hódolhattam homokvárépítési szenvedélyemnek... minden nap... legalább egyszer... no jó, azért gödröt is ástunk, meg sáncot is... Áron, egyik kedvenc telep(edő)helyét...

és utánna Székelyföld, minden mennyiségben:

Sepsiszentgyörgy: vártemplom

sikátorok és céhtörténeti múzeum Kézdivásárhelyen, no persze a babamúzeummal

Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

óriáspincetető, Maksa

Prázsmár, vártemplom

Csíksomlyó

Hargitafürdő, Balu kaland park

Hétlétra, Nagykő

Négyeskő

Brassó

Székely vágta, Maksa

Csernátfalu

csoportkép Szentivánlaborfalván

 és közben próbáltuk felvenni Szentgyörgy lélegzetvételét... könyvtárba jártunk mesenapra, múzeumba denevérnapra, alkotó óviba a mívesházba (nemezelni, gyöngyfűzni, batikolni, csuhézni, néptáncolni), játszani a Zsibongóba... hódoltunk élvezeteinknek, úsztunk kimerülésig

 játszótereztünk, soha-meg-nem-unásig

 tűzet raktunk, míg megtanultuk a mikéntjét

 de ami a legfontosabb volt, azt ismét Panni fogalmazta meg. Mikor megkérdeztem mi volt jó a nyáron, gondolkodott, aztán azt mondta: "Az anya, hogy együtt voltunk!"...